A császármetszés a mai világban különösen szükséges műtéti eljárás, ugyanis az utódok száma nem teszi lehetővé a hibát, és a társadalom csak a teljes mértékben egészséges újszülöttet fogadja el.
Ugyanakkor az életvitel számos tekintetben megromlott, az élvezeti szerek nagymértékben elterjedtek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás stb.), melyek hatására sokkal több a veszélyeztetett magzat.
Mivel a születendő gyermekre legveszélyesebb kockázat az oxigénhiány, így a császármetszés indikációinak sorolása ennek tudatában történik:
I. Anyai okok:
- Szívelégtelenség, melynek következtében a szív munkája nem elegendő ahhoz, hogy a magzat és az anya túlélje a szülést.
- Egyes májbetegségek, melyek zavarhatják a véralvadást, így a természetes szülés kockázata is megnő.
- Egyes tüdőbetegségek, melyek következtében a légzőfelület csökken, így a tüdő a szüléshez szükséges megnövekedett oxigénigényt nem tudja teljesíteni.
- Egyes mozgásszervi betegségek, melyek következtében a várandós nő szülés alkalmával nem tudja széttenni lábait vagy az anya állapota romolhat a szülés által kifejtett nyomás végett (pl. csípőficam, porckorong sérv stb.).
- Veleszületett testfelépítési akadályok (pl. szűk medence).
- Méhen végzett előzetes műtét (pl. császármetszés stb.), mely következtében a szülési fájások hatására kialakult feszülés miatt megrepedhet a seb, ami akut életveszélybe sodorhatja a magzatot és az anyát is.
- Különböző balesetek.
II. Magzati okok:
- A szülést lehetetlenné tevő okok (pl. túl nagy magzat).
- A magzat oxigénellátását veszélyeztető okok (pl. dohányzástól tönkrement lepény miatti rossz oxigénellátás).
III. Abszolút okok: amikor beavatkozás nélkül nem születhet meg a gyermek
IV. Relatív okok: amikor a szülés ugyan megtörténhet, de számolni kell nagy valószínűséggel a magzat komoly károsodásával esetleg elvesztésével
V. Orvoslás jogi környezete: ha a betegnél egészségkárosodás lép fel, a biológia mikéntje ellenére, minden további nélkül beperelheti a szolgáltatót és az orvosokat. Ennek elkerülése is igen fontos szerepet játszik a döntésekben, vagyis az orvosok legkisebb kockázatot sem mernek felvállalni az előre nem látható szövődményi helyzetek miatt.
| Jó tudni:
A császármetszések aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedik. Amerikai adatok alapján az Egyesült Államokban 29,1 %-ra növekedett, ami 40 %-os emelkedést jelent 1996-hoz képest. A legmagasabb arány Brazíliában a legszembetűnőbb, itt ugyanis a császármetszés aránya a jobb anyagi helyzetben levő asszonyoknál 55 %, a magánkórházakban megközelíti a 80-90 %-ot. |
Maga a műtét technikai része sokat változott az elmúlt időkben.
A 60-70 perces műtétből, szövődménymentes esetben 15-20 perc lett, és sokkal kisebb megterhelést ad a nő részére, mint régebben.
Ma már végezhető ún. programozott császármetszés is, amennyiben a várandós kismama számára ez előre indokolt, így a várandósság betöltött 39. hetében (megfelelő kivizsgálás és műtéti előkészítés után) elvégezhető a beavatkozás. Ennek előnye a műtéti szövődmények megelőzése vagy bekövetkezésük kevésbé valószínűsége, mint egy akut műtétnél. Az okok ebben az esetben lehetnek: medence végű fekvés, ikerterhesség, előlfekvő méhlepény, méhen végzett előzetes műtét stb.
