Ismerkedjünk meg a természet egyik csodájával, vagyis az emberi élet létrejöttével.
Kezdjük mindjárt az alapoknál, vagyis a petesejt és a spermium bemutatásával, ugyanis nélkülük ez a csoda nem jöhet létre. Lássuk csak: a petesejt viszonylag nagy méretű, vagyis szabad szemmel is jól látható kis pötty, kizárólag X kromoszómákat hordozva. Míg a spermatozoidák a petesejtekhez viszonyítva elenyésző méretűek, és Y kromoszómával is rendelkeznek, így ők határozzák meg, hogy a két sejt egyesülésekor milyen nemű, azaz kisfiú vagy kislány növekszik majd a pocakban.
A petesejtekkel ellentétben a spermiumok elhagyják az őket termelő testet, és méreteikhez képest hosszú vándorutat tesznek meg a rájuk várakozó petesejt megleléséhez (kedvező feltételek mellett 2-3mm-t haladnak percenként).
A spermiumokból naponta akár több millió is termelődik, melyből csak kevesen jutnak célba, ugyanakkor petesejtből havonta csak egyetlen egy érik be.
Figyelembe kell venni három egymást követő, nagyon fontos folyamatot, melyek szorosan összekapcsolódnak a havi ciklus és a hormonok működésével:
1. A petesejt és a spermatozoida egyesülése:
A két sejt egyesülésével létrejön az ún. zigóta.
Már ebben a szakaszban felléphetnek hátráltató illetve nem megfelelő tényezők, pl. cikluszavarok, nem diagnosztizált betegségek mindkét fél részéről, stb.
Ezért nagyon fontos a megfelelő vizsgálatok mihamarabbi elvégzése, hogy el lehessen kerülni a hónapokról hónapokra esetlegesen bekövetkező kudarcélményeket.
2. A blasztociszta kialakulása:
Sejtosztódás során a zigóta gyors növekedésnek indul, tovább osztódik, és végezetül létrejön a blasztociszta, mely már képes a méhfalba való beágyazódásra.
Az osztódási folyamatokban szintén történhetnek zavarok.
3. Beágyazódás:
Végezetül a blasztociszta megtapad a méh falán, vagyis beágyazódik. Ennek a folyamatnak megvannak a maga előfeltételei. Egyrészt a megtermékenyített petesejtnek meg kell érkeznie a méhbe, másrészt pedig az érkezés időpontja sem mindegy, ugyanis a zigótának akkor kell odaérnie, amikor már blasztocisztává tud alakulni, máskülönben nem elég érett ahhoz, hogy be tudjon ágyazódni a méh falába. De előfordulhat az is, hogy a beágyazódáshoz nincs a méh fala felkészülve, vagy nem megfelelő helyen, illetve egyáltalán nem történik meg a beágyazódás.
Mindezek tudatában a sikeres családtervezés szempontjából rendkívül fontos már az elején elvégezni mindkét fél részéről a fogamzó képesség kimutatásához szükséges vizsgálatokat, valamint az is fontos, hogy a nő tisztában legyen havi ütemének folyamatával és megfigyelésével is.
