Azt az állapotot, amikor a méh nyálkahártyája a méhen kívül máshol is (leggyakrabban a petevezetőkben, a petefészkek falában vagy a kismedencét bélelő szövetekben) megtalálható, endometriózisnak nevezzük.
A folyamat során, vagyis amikor méhnyálkahártya (endometriális) szövet kerül a méhen kívülre, a hormonokra érzékenyen reagálva havonta megvastagszik, mint a méhben található nyálkahártya. Ezután vérzés kíséretében lelökődik, de mivel nem tud a szervezetből távozni, felszaporodik a zárt testüregekben, és a környező szöveteket ingerli.
A szervezetben felgyülemlő vér cisztákká alakul, melyek hegszövetet és összenövéseket eredményezhetnek, vagyis a kismedencében található szervek falai összehegesedhetnek.
| Fontos tudni: Normál menstruációs ciklus során a méhnyálkahártya a nemi hormonok hatására megvastagodik, így készül fel egy lehetséges várandósság befogadására. Ha nem történik megtermékenyítés, csökken a hormonszint, emiatt a méh megvastagodott nyálkahártyája lelökődik. A folyamat során a nyálkahártya a hüvelyen keresztül, vérzés kíséretében havonta távozik. |
Maga a folyamat fájdalmas, a tünetek erőssége különösen a menstruáció ideje alatt fokozódik, a hegek és összenövések pedig meddőséghez vezethetnek, így az endometriózis számos kellemetlen panasz mellett a meddőség egyik gyakori oka.
Kiváltó okai egyenlőre még ismeretlenek, viszont számos tényező okozhatja a betegség aktiválódását:
* gyógyszeres és fájdalomcsillapítóval történő kezelések,
* gyógynövények folyamatos fogyasztása,
* állandó, alacsony szintű gyulladások a szervezetben,
* mozgásszegény életmód,
* krónikus stressz,
* helytelen és hektikus táplálkozási szokások,
* alhasi trauma (extrém mozgás, baleset vagy műtét által kiváltott hasi stressz)
| Fontos tudni: Mivel az endometriózis hátterében álló okokat jelenleg még nem ismerjük pontosan, nincs konkrét módja a megelőzésének sem.
Azonban azok a nők, akik már szültek, kisebb valószínűséggel fognak a későbbiekben endometriózisban szenvedni, mint azok, akik nem. |
Mivel az okok még pontosan nem bizonyítottak, csak feltevések alapján lehet rámutatni bizonyos dolgokra:
I. Egy elmélet szerint az endometrium (méhnyálkahártya) sejteket tartalmazó menstruációs vér visszafele áramlik, és a petevezetéken keresztül kijut a hasüregbe, ahol aztán megtapad, és növekedésnek indul.
II. Egy másik elmélet szerint a véráram szállít endometriális sejteket a test egyéb területeire.
III. Egy harmadik elmélet szerint genetikai hajlam fokozhatja a betegség kialakulását.
IV. Mindezek mellett egy rendellenes, elégtelenül működő immunrendszer szintén segítheti a kórkép kialakulását.
V. Más kutatók elképzelései szerint a hasüregben található bizonyos sejtek megőrzik képességüket, mellyel endometriális sejtté tudnak alakulni. Ezek olyan jellegű sejtek, amik embrionális korban lehetővé tették a méh kialakulását. Feltételezések szerint a genetikai, vagy környezeti hatások rákényszerítik ezeket a sejteke arra, hogy a méhen kívül endometriális szövetté alakuljanak át.
Kérdés merült fel benned? Ne hagyd válaszolatlanul! Kérd nőgyógyász szakorvos konzultációját!
