Menstruációs ciklus alatt mindazokat a változásokat értjük, melyek végbemennek a belső nemi szerveken két egymást követő menstruációs vérzés között.
Egy menstruációs ciklus az az időszak, amely egy menstruációs vérzés első napjával kezdődik, és a következő menstruációs vérzés első napjáig tart.
Ez az időszak általában 28 nap, de normálisnak számít a 22- 34 napos ciklus is. A havi vérzés időtartama 4-7 nap (a 7 nap feletti vérzés nem elfogadható).
Egy vérzési időszak folyamán általában 30- 80 ml vért veszít a nő.
A méh nyálkahártyájának változásán négy szakasz különböztethető meg:
-
REGENERÁCIÓ: a havi vérzést követő időszak, ami kb. 3-4 napig tart a vérzés első napjától számítva. A bazális rétegből a nyálkahártya újratermelődik, amit a minimális ösztrogén hormon segít.
-
PROLIFERÁClÓ: a vérzés első napjától számított 5-6. napon kezdődik. Erre a szakaszra a sejtburjánzás jellemző, ösztrogén hormon hatására, melyet az FSH stimulál.
-
SZEKRÉCIÓ: ovuláció után a méh nyálkahártyájában lévő mirigyek aktív munkájának eredménye a váladékbő nyálkahártya. Tehát a nyálkahártya további vastagodása a sejtek és a sejt között lévő szövetek duzzadása miatt jön létre. Ezt a változást a progeszteron hormon serkenti, az LH és LTH hatására. 15-28. napig tart. Ez a szakasz mindig 14 napot ölel fel, attól függetlenül, hogy az egész menstruációs ciklus meddig tart. A nyálkahártya megvastagszik, glikogénben gazdaggá válik és duzzadt lesz. Ezzel előkészül a megtermékenyített petesejt befogadására.
-
DESFLAMACIÓ: ha nem történt megtermékenyítés, a progeszteronszint csökkenésével a megvastagodott működésbeli réteg leválik, a kis kapillárisok megnyílnak, és így a levált nyálkahártya, valamint a kapillárisos vérzés alkotja a menstruációs vérzést.
A petefészekben történő ciklikus változások az előbbiekben tárgyalt kortikális és szubkortikális hatásokra mennek végbe, azaz FSH, LH és LTH függően.
A folikuláris szakasz- a menstruációs ciklus első fele, amikor az FSH hatására beindul a szekundér folikulusok érése, melyből kiválasztódik a domináns-, de graaf folikulus, és tercier folikulussá érik.
Az FSH és LH csúcs-koncentrációjának eredménye az ovuláció- tüszőrepedés, mellyel az érett petesejt a hasüregbe, majd a petevezeték fimbriáinak segítségével, a petevezetékbe jut.
Ovuláció után a tüszőből új képlet, a sárgatest- CORPUS LUTEUM keletkezik.
Sárgatest: A luteinizáló hormon hatására a granulóza sejtek felépítése megváltozik, fagocitálják a vérkoagulumot, a citoplazmában lipoid anyag szaporodik fel, mely sárga elszíneződésű. Az egész folyamatot luteinizációnak nevezzük. Az ebből kialakuló forma a sárgatest. Tüszőrepedéskor apró vérzés jelentkezik a tüszőben és a vérből felszabaduló LTH hormon hatására a sárgatestben elkezdődik a progeszteron hormon termelése. |
Ha létrejön a megtermékenyítés, a sárgatest tovább él és funkcionál, mint – CORPUS LUTEUM GRAVIDITACIONIS, ami biztosítja a megfelelő hormonszintet a várandósság fenntartásához az első tizenkét hétben.
Ha nem történik megtermékenyítés, akkor a sárgatest leáll a progeszteron termelésével, és átalakul CORPUS LUTEUM MENSTRUATIONIS-á, majd később hegesedik, és fehér színűvé válik.
A menstruációs ciklus folyamán megváltozik a méhnyaknyílás tágassága, a méhnyaknyák mennyisége és összetétele:
– ovuláció idején a nyakcsatorna kitágul, a nyák bőségessé, folyóssá, áttetszővé és nyúlóssá-elasztikussá válik. Ez a lúgos kémhatású váladék átjárhatóvá teszi a kanálist a spermatozoidák számára. A megtermékenyítést elősegíti az is, hogy a váladék lúgos, így a hüvely savassága csökken az ovuláció környékén, ezzel a spermatozoidák életképesebbek. Ez a váladék a menstruációs ciklus 10. napjától fokozatosan növekszik, melyet az ösztrogén hormon befolyásol.
Tehát a korai- preovulációs és a kései- post ovulációs időszakban a méhnyaknyák sűrű, zselatinszerű, nem elasztikus és szinte teljesen elzárja a méhnyakkanálist. Ilyenkor a spermák nem tudnak átjutni.
A hüvely nyálkahártyája is változásokon megy keresztül a nemi hormonok hatására:
-a ciklus első felében ösztrogén hormon hatására a felszíni réteget érik, így a lehámlott sejtek összetételében dominálnak a felszíni hámsejtek – nagyok, kerekek, kis sejtmaggal egyedül állóan helyezkednek el
-a progeszteron hatására post ovulációs időszakban a hámsejtek a középső rétegig érnek be- nagy, hólyagszerű sejtmaggal rendelkeznek és csoportokban helyezkednek el
Kérdés merült fel benned? Ne hagyd válaszolatlanul! Kérd nőgyógyász szakorvos konzultációját!