A mozgásfejlődés olyan, mint az építőkocka: szintjei egymásra épülnek, s ha az egyik elem hiányzik, az egész rendszer meghibásodik, mert minden mindennel összefügg.
A mozgásfejlődés öröklődően kódolt programja már az anyaméhben elkezdődik. Az idő előrehaladtával egyre bonyolultabb mozgásformákat tesz lehetővé, ám mindezt fokozatosan.
Mivel az anyaméh kiváló környezetet biztosít a gyakorláshoz (a magzatvíz jelentősen csökkenti a gravitációt), így könnyebbé válik a mozgás, a fejletlen érzékszervek pedig a külvilág ingereinek tompításával meg vannak védve.
Már a 8 hetes magzat képes a külvilág egyes ingereire válaszolni és számos beidegződése működik:
- Az elsődleges védekező reflex megnyilvánulásaként, ingerlésre a baba fejét az ingerléssel ellentétes irányba fordítja,
- 9-12. héttől megjelennek a táplálkozási reflexek, majd egyre finomodnak az egész testre kiterjedő magzati mozgások is.
- Az egyensúlyi rendszer, mely a korai izomtónus szabályozásában, születés után pedig a kiegyensúlyozott mozgás és testtartás kialakításában játszik lényeges szerepet, a 16. héten már teljesen kifejlett.
Jó tudni: Szülés után az édesanya kezében ringatni kezdi újszülöttjét, nem is sejtve, hogy ezzel a baba egyensúlyi rendszerét készíti fel arra, hogy később a hátáról a hasára fordulhasson, felülhessen, felállhasson, majd járni tudjon. |
Reflexmozgások:
Újszülötteknél még túlsúlyban vannak a reflexmozgások:
-
Moro-reflex: egyik jele, hogy a baba az odanyújtott ujjat megszorítja. Az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex fontos szerepet játszik a születés segítésében, majd a gurulás, fordulás beindulásakor ez a primitív reflex integráció alá kerül. A korai csecsemőkor reflexe az ellenoldali szimmetrikus kísérő mozgás, vagyis amikor a jobb kezével egy tárgy után nyúl, a bal keze is felemelkedik.
-
Galant-reflex: megléte segíti át az újszülöttet a szülőcsatornán, ahol az elsődleges ingert a hüvelyfal folyamatos nyomása váltja ki (végigsimítva 6 hónaposnál kisebb baba gerincét tesztelhetjük, aki válaszul előre-hátra mozgatja a törzsét).
-
A szopó- és kapaszkodó reflex: leginkább szoptatás közben lehet megfigyelni. A szívó szájmozgással együtt a baba marokra szorít, ökölbe zárja a kezét majd elengedi, vagyis a száj és kézmozgás szinkronban van (ennek a reflexnek a maradványa később, ha valaki koncentrált írás közben mozgatja a nyelvét).
Tudatos mozgások:
A reflexmozgások helyét idővel tudatos mozgások veszik át:
-
kezdetben a irányítatlan mozgást az 5.-6. hónaptól felváltja a célirányosabb mozgás
-
7-9 hónapos kor között a gyermek már akár egy kézzel is képes megfogni, majd elengedni a tárgyakat, ami az ösztönös markolási reflex gyengülését mutatja
Ahogy a gyermek elkezdi érzékelni, észlelni környezetét, úgy fejlődik mozgása is. Először a fej, majd a felsőtest és a felső végtag mozgásának szabályozását tanulja meg. Két hónaposan felemeli és tartja a fejét, majd ugyanezt teszi alkarjára támaszkodva is. 4-5 hónaposan jön el a fordulás, gurulás ideje, majd ezt követően elkezd kúszni és négykézlábra emelkedéssel mászni.
A baba képessé válik helyváltoztató mozgásra is, és hogy felszabadítsa a kezeit, nagyon hamar megtanulja az ülő, térdelő pozíciót. Ezeken a mozgásfejlődési lépcsőkön végighaladva alakul ki a megfelelő izomtónus és koordináció az álláshoz, majd a járáshoz. A járás elsajátítása után az egy-két évesek elérkeznek a következő lépcsőfokhoz, a le-felmászáshoz. A felállással a kezek felszabadulnak, a gyerek magához húz tárgyakat, gurít és dob.
3-4 éves kor körül az óvodában leginkább az utánzáson, mintakövetésen alapuló mozgástanulás válik jellemzővé. Képesek lesznek járás közben tolni, húzni és ezt élvezettel gyakorolják, ki talicskával, ki babakocsival. 4 éves kortól már össze tudnak kötni többféle mozgást: nekifutással, megállás nélkül ugranak, dobnak, lépcsőn váltott lábbal járnak.
Iskoláskor körül érzik meg a mozgások különböző ritmusát és képessé válnak az eddig megtanult mozgásformák harmonikus kivitelezésére.