- Miért fontos a szoptatás?
- Miért fontos a szoptatási testhelyzet kialakítása?
- Miért fontos a szoptatás helyes technikája?
- Miből tudjuk, hogy helyes-e a szoptatási technika?
- Mi az, amit még jó tudni?
A szoptatás készsége akár igazi művészetnek is nevezhető, de szerencsére teljes mértékben elsajátítható tudás. Minden kismamát foglalkoztat az újszülött szoptatása és sikerének alapja, kitől kérhet tanácsot, és így már a várandósság periódusában igen gyakori a leendő édesanyában felmerülő számos kérdés megfogalmazódása. Teljesen normális jelenség, ha az anya több bizonytalansági tényezővel találja szembe magát, ami a szoptatás területét illeti. Mivel a szoptatás eredetileg egy igencsak érzékeny téma, így szinte mindenki rendelkezik saját véleménnyel ezzel a témakörrel kapcsolatban.
A szoptatás minden anya szabad akarata!
Azok a kismamák, akik úgy döntenek, szeretnék szoptatni babájukat, szükségük van megbízható forrásból kapott szakmai tanácsokra és megfelelő információkra ahhoz, hogy felkészüljenek erre az időszakra, és tájékozódjanak a szoptatás sikereinek alapjairól.
1. Miért fontos a szoptatás?
Először is jelentős információként szolgál, vagyis a sikeres szoptatás alapját képezi annak a tudományosan bizonyított ténynek a tudata, hogy valójában miért is lényeges a szoptatás:
A nemzetközileg elfogadott ajánlások alapján a szoptatás, vagyis az újszülött anyatejjel való táplálása az elsődleges megoldás, ami leginkább hozzásegíti a babát az egészséges fejlődéshez.
Minden újszülöttnek szüksége van kolosztrumra, vagyis arra a sárga színű, ún. előtejre, amit az anyamell már a várandósság alatt termelni kezd, és szülés után azonnal az újszülött rendelkezésére áll.
A kolosztrum egyesített táplálékául szolgál az újszülöttnek, segíti az immunrendszer kialakulását, mivel az összes tápanyagszükségletét fedezi, és olyan sok ellenanyagot tartalmaz, hogy az Egészségügyi Világszervezet a „baba első védőoltásának” nevezi.
Továbbá a szoptatás lehetővé teszi a jó anya-gyermek kapcsolat korai kialakulását.
Miért fontos a korai szoptatás?
A legtöbb újszülöttnek az első órákban erős késztetése van a szopásra, így általában tudnak és akarnak is szopni a születésük utáni első órákban, amit nagyon fontos kihasználni. Ezért lényeges mozzanat az újszülöttet születését követően mellre tenni-vagyis a korai szoptatás megvalósítása, ugyanis ekkor a legerősebb a szopási ösztöne (ami nem mellesleg egy ősi beidegződés).
Az első tej általában kevés– evőkanálnyi – mennyiségű, de tökéletes táplálék, és ideális az első napokban. Mivel az újszülött csak ekkor tanul a szájával enni, kis mennyiséggel könnyebben boldogul. Kis adag tápláléktól kevésbé érzi magát jóllakottnak, ez bátorítja, hogy gyakrabban szopjon, ami segíti a tejtermelés mielőbbi beindulását is.
Mivel a kolosztrumnak hashajtó hatása is van, így elősegíti a mekónium (az első, kátrányszerű, zöldesfekete széklet) kitisztulását a baba beleiből.
Ugyanakkor kutatások kimutatták, hogy a kolosztrumnak köszönhető az újszülöttkori sárgaság megelőzése is, mivel minél korábban és gyakrabban szopik egy újszülött az első napokban, annál ritkábban sárgul be.
Az újszülött a korai mellretétel alkalmával könnyebben megtanulja összehangolni a szopást, a nyelést és a légzést, hiszen ekkor a mell még puha, nincs tele tejjel, ezáltal könnyű ráharapni.
Bizonyos kutatások szerint azoknak az édesanyáknak, akik szülés után közvetlenül, és azután is gyakran mellre tették újszülöttjüket, kevesebb gondjuk volt a szoptatással, és tovább is szoptattak.
A korai és gyakori szoptatás az édesanyának is jó: fokozza a méhösszehúzódásokat és csökkenti a vérzést is.
A bababarát kórházban a természetes szülést követően az újszülöttet amint lehet, odaadják az édesanyának, hogy minél előbb magához ölelje és szoptassa.
Érdemes már a várandósság alatt tájékozódni a választott egészségügyi intézmény hozzáállásáról.
A kismamának a kórházban töltött időszak alatt érdemes kihasználni a szakemberek segítségét, az ott dolgozó tapasztalt nővérektől és szoptatási tanácsadóktól.
2. Miért fontos a szoptatási testhelyzet kialakítása?
A sikeres szoptatás alapfeltételei közé tartozik az anya és babája számára kialakított megfelelő-kényelmes szoptatási testhelyzet. Számos esetben idő kell ahhoz, hogy az édesanya és csemetéje megtalálják ideális szoptatási testhelyzetüket.
Nagyon sokféle szoptatási pozíció létezik, a legelterjedtebbek:
- a bölcsőtartás
- a keresztezett bölcsőtartás
- az amerikai focilabdatartásos szoptatás
- ülő helyzetben való szoptatás
- az oldalt fekvő szoptatás
- a háton fekvő vagy félig ülő szoptatás
- és akinek úgy adódik, az ikrek szoptatása
Teljesen egyéni, hogy kinek melyik pozíció a kényelmes, és kinek melyik válik be.
3. Miért fontos a szoptatás helyes technikája?
A szoptatás helyes technikájának elsajátítása rendkívül meghatározó az újszülött megfelelő táplálásához és a hosszú távú szoptatás szokásának kialakításához. A szoptatás viszonylag összetett folyamat, ugyanis ahhoz, hogy minden rendben menjek, számos tényezőnek stimmelnie kell.
Maga a helyes technika lépéseinek megtanulása a szoptatás sikerének alapját képezi:
• Az anyának kényelmes szoptatási testhelyzet kialakítása:
Lényeges, hogy az anya kényelmesen üljön, illetve feküdjön: hintaszékben, karosszékben, ágyon, hátát párnával megtámasztva (a szoptatós párna ebben segíthet). Szükség lehet a könyék alátámasztására, és az újszülött alá is párnát tenni. Fontos megtalálni azt a pozíciót, amiben az anya kényelmesen érzi magát. Meg kell próbálni minél lazábbnak maradni, így elkerülhető az izmok befeszülése.
A fentebb említett testhelyzetek kipróbálása segít a cél elérésében.
Fontos az újszülöttet a mellhez megfelelő közelségre elhelyezni, így az anyának nem kell hajolnia a szoptatás érdekében.
• Az újszülött kényelmes szoptatási testhelyzet kialakítása:
Az újszülött fejét szopáskor nem szabad elfordítani, nagyon lényeges, hogy oldalfekvésben a füle, a válla és a csípője egy vonalban legyenek. A hátát az anya meg tudja támasztani az alkarjával, kezével a baba fenekét és felső combját tartja. Az ülő vagy fekvő pózban történő szoptatás alkalmával az újszülött egész teste szemben van az édesanyjáéval, az ő hasa és anyukája hasa találkozik, az újszülött orra pedig egy magasságban van az anya mellével, amihez hozzá is ér. A kisbaba fejét csak a tarkójánál szabad megtámasztani, így kicsit hátra tudja szegni, hogy könnyen kapjon levegőt. A testtartást úgy kell megvalósítani, hogy mint a baba, mint az anya számára kényelmes és természetes legyen.
Gyakori hiba, amikor a csecsemőnek nyújtózkodnia kell a mellért, illetve az anya dől előre, hogy gyermeke elérje a mellet.
• Az emlő kézzel történő alátámasztása:
Lényeges, hogy a mell alátámasztása a szoptatás alatt végig megtörténjen. Legfontosabb időzítése akkor van, amikor az újszülött bekapja a mellet:
- a hüvelykujjal felülről, másik négy ujjal pedig alulról kell közrefogni, úgy, hogy a hüvelyk- és a mutatóujj „C” betűt formáljon.
Az ujjak a bimbóudvar fölött úgy helyezkedjenek el, hogy a csecsemőt ne zavarják a ráharapásban.
• Az újszülött ösztönzése:
Az újszülöttet ösztönözni kell, hogy minél nagyobbra nyissa a száját. Ezt a mellbimbó segítségével, ajkainak könnyed csiklandozásával érhetjük el. Ilyenkor a kereső reflex is segít abban, hogy a kicsi az anya felé forduljon.
• Hogyan lesz eredményes a szoptatás?
Amikor a baba bekapja a bimbót, akkorára kell nyitnia a száját, mintha ásítana.
Amikor a kicsi nagyra tátja száját, olyan közel kell húzni a mellhez, hogy a bimbóudvar minél nagyobb részét, elsősorban az alsó felét a szájába tudja venni. Ezáltal az alsó állkapcsa, amelynek fontos szerepe van a hatékony szopásban, kellően nagy felületet tud bevenni a mellből.
A mellre tételt gyors és határozott mozdulattal szükséges végezni, így jut minél mélyebbre az újszülött szájába a mell. Ha az újszülött már elkezdett szopni, az orra hegye és álla fontos, hogy hozzáérjen édesanyja melléhez. Abban az esetben, ha nem kapna levegőt, a popsiját és a lábát még közelebb kell húzni az anya testéhez, így az orra szabaddá válik.
4. Miből tudjuk, hogy helyes-e a szoptatási technika?
Az anya részéről:
Ha az újszülött helyesen kapja be édesanyja mellét és megfelelően szopik, akkor az anya számára a szoptatás fájdalommentes!
Ha fájdalom vagy kényelmetlenség jelentkezik, a szoptatást abba kell hagyni, és újrakezdeni. Ilyenkor az édesanya ujjának az újszülött szájába való belehelyezésével megszűnik a szopás miatt kialakuló vákuum, és újra elkezdhető a folyamat.
Semmi esetre sem szabad hagyni, hogy a baba folytassa a helytelen szopizást, mert ez a mellbimbó sérüléséhez, kisebesedéséhez vezethet, továbbá a rossz technikát később sokkal nehezebb korrigálni.
Ha szoptatás alatt a mellbimbó fáj, akkor javasolt átgondolni:
- a baba elég nagyra nyitja-e a száját ahhoz, hogy elég mélyre kerüljön a mellbimbó a szájába,
- ha továbbra is fáj a mellbimbó illetve a szoptatás, akkor meg kell győződni arról, hogy a baba nyelve a bimbó alatt van-e, amikor szopizik.
Az újszülött részéről:
Abból látható, hogy az újszülött helyesen szopik, ha az arcizmai keményen dolgoznak, és még a fülei is mozognak, mivel erősen szívja a tejet. Megfigyelhető a szájkapocs izmainak intenzív mozgása, emellett hallani lehet, ahogy a baba nyel.
Amikor a kezdeti éhsége megszűnik, ellazul és szopása gyengébb lesz, kevesebbet is nyel.
5. Mi az, amit még jó tudni?
Vannak olyan csecsemők, akik gyorsan beletanulnak a szoptatás folyamatába, ugyanakkor másoknak több időre van szükségük. Az első időszakban előfordulhat, hogy minden etetésnél többször is kell próbálkozni, míg végre kényelmesen történhet a szoptatás. De nem kell feladni!
Érdemes többször is próbálkozni a mellre tétellel.
Ajánlott a korai hetekben megtanítani az újszülöttet a helyes technikára, így nemcsak a mellbimbó kisebesedését lehet megelőzni, hanem az édesanya számára is biztossá válik, hogy gyermeke a lehető legtöbb tejet kapja erőfeszítéseiért cserébe, és így beindul a megfelelő tejtermelődés is.
Minden etetés alkalmával, ha csak lehet, ajánlott mindkét mellből szoptatni.
Nem kell korlátozni a szopás idejét. Az újszülöttet azon a mellen kell hagyni, amelyikből elkezdett szopni, amíg magától abba nem hagyja a szopást (lehet, hogy elengedi a mellet, lehet, hogy elalszik rajta), majd ekkor kell kínálni a másik mellet. Amennyiben elfogadja, folytatódik tovább a folyamat, de ha nem, akkor sincs semmi gond. Ha azonban a szopás kezdete után már néhány perccel elalszik, vagy abbahagyja az intenzív szopást, ismét szükséges mellre tenni, és buzdítani a folytatásra.
Szoptatási tippek a szülés előtt
Mivel a leendő anya egy teljesen új élethelyzettel találja szembe magát a szülés után, ezért arra is fontos felkészülni. Ebbe az időszakba a szoptatás folyamata is beletartozik. A mai édesanyákban van egy nagyfokú bizonytalanság, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó megfelelési kényszer és vágy, hogy tudja szoptatni a gyermekét.
Ezért a várandós kismamáknak adható legjobb tanács az, hogy tájékozódjanak a szoptatással kapcsolatos félelmekről, kérdésekről és válaszokról, védőnők, illetve szoptatási tanácsadók által, hogy felkészülten tudják megkezdeni a szoptatást.
Jó tudni, hogy a sikeres tejtermeléshez a várandós táplálkozása is nagyban hozzájárul.
Szoptatási tippek rögtön a szülés után
Ma már számos kórház bababarát eszmét vall, ami azt jelenti, hogy természetes szülést követően az újszülöttet amint lehet, odaadják az édesanyának. Így minél előbb magához tudja ölelni kicsinyét, és megtörténhet az első szoptatás is.
Mivel sok tévhit kering a szoptatásról közvetlen a születés után, ezért fontos tudni, hogy az anya szervezete már a terhesség második felében felkészül a tejtermelésre. Ezzel egyértelművé válik, hogy az édesanya közvetlenül szülés után már tudja szoptatni babáját, hiszen az előtej, vagy más néven kolosztrum, az újszülött rendelkezésére áll.
Már az első szoptatás, és a további kórházi napok alatt is érdemes a csecsemős nővérek és szoptatás tanácsadók segítségét kérni a helyes szoptatás kialakítása érdekében.
Szoptatási tippek a gyermekágyas időszakra
A gyermekágyas időszak a szülést követő hat hétig tart. Ebben a periódusban az újdonsült család igyekszik összeszokni, kialakítani a számukra megfelelő ritmust. Természetesen vannak olyan családok, akiknél ez nagyon könnyedén megtörténik, míg másoknál ez a folyamat nehezebb. A szoptatás ez alól sem kivétel.
Nem létezik egyetlen jól bevált recept sem, ami mindenkinek biztosítaná a szoptatás sikerét. Akármennyire is ösztönös a szoptatás, mégis nagyon kényes, soktényezős folyamat. A szerencsésebbek különösebb akadály nélkül belejönnek, de vannak, akik több nehézséggel szembesülnek. Lényeges a gyermekágyi időszakban esetlegesen kialakuló komplikációkról és a további szoptatáshoz kapcsolódó dolgokról is tájékozódni.
A szoptatás sikerét biztosító alapok elsajátítása nagyban hozzájárulnak az édesanya felkészüléséhez és a gondmentes szoptatáshoz. Ebben segíthet egy tapasztalt szoptatási tanácsadó, mint amilyen szakmunkatársunk, Bocskainé Irci.
Szerkesztők:
Bocskainé Irci (IBCLC laktációs szaktanácsadó és csecsemős nővér)
Kunyi Farkas Klaudia (szülészeti-nőgyógyászati nővér)
