Telnek-múlnak a napok, és a pocaklakó csak nem „akar” megszületni.
Ilyenkor felmerül egy igen gyakran megfogalmazandó kérdés: vajon csak rosszul számolta ki az orvos a szülés várható időpontját, vagy tényleg nem működik valami odabent?
A régmúlt időben, amikor még nem állt rendelkezésre CTG és ultrahangkészülék a szülészetben, megfigyelhető volt, hogy a magzat túlhordása önmagában is növeli a szövődmények fellépésének gyakoriságát.
Manapság szerencsére sokféle eszközzel tudják ellenőrizni, jól van-e még odabent a magzat. A szülés számított időpontjára sok baba még két hetet is ráhúz anélkül, hogy bármiféle veszélyes szövődmény kialakulna.
Ha a vizsgálatok szerint a magzat elég élénk (ezért szokták a kismamákat a mozgások számlálására biztatni), a magzatvíz mennyisége és a méhlepény működése megfelelő, nyugodtan lehet várakozni a szülés természetes megindulására.
| Fontos tudni:
Az NST (nonstressz teszt) vizsgálat segítségével meg tudják figyelni a méhösszehúzódásokat és a magzati szívműködést. |
Ritkán ugyan, de előfordul, hogy mégsem indul meg a szülés időben, vagyis addig, amíg a magzat még normál állapotban van (például a magzati koponya mérete, formája miatt nem tud beilleszkedni a szülőcsatornába, vagyis nem ereszkedik le, akkor hiányzik az erős belső nyomás és feszítés, ami a méhszáj kinyílását eredményező egyik fontos tényező). Ilyenkor a szülészorvos dönti el a további teendőket.
