Az ember méhen belüli, embrionális fejlődése a születéssel befejeződik és kezdetét veszi a méhen kívüli, posztembrionális fejlődés, amely több szakaszra osztható: az újszülött korra, a csecsemőkorra, a kisgyermekkorra, a kölyökorra, a serdülőkorra, az ifjúkorra, a felnőttkorra és az öregkorra:
I. ÚJSZÜLÖTTKOR: az egészséges érett újszülött életének első tíz napja, amely a köldökcsonk leeséséig tart. Az újszülöttnek alkalmazkodnia kell a rendkívüli mértékben megváltozott (külső) körülményekhez. Anyagcseréje, szívverése élénk, légzése még nem teljesen szabályos. Hőszabályozása fejletlen, ezért melegen kell tartani. Sokat alszik, szinte csak a szoptatás idején ébred fel. Születési súlyához képest valamelyest csökken a testsúlya.
II. CSECSEMŐKOR: az első életév végéig tart. Ebben az időszakban a legnagyobb a növekedés és a fejlődés üteme. A csecsemő megtanulja a legfontosabb hely- és helyzetváltoztató mozgásokat, így a fogást, a felülést, a mászást és a járást is. Megjelennek az első tejfogai, felismeri családtagjait, kezdi megérteni a beszédet, és maga is elkezd gagyogni. Az anyatejről áttér a szilárd táplálékra, alvásigénye a hónapok előrehaladtával fokozatosan csökken.
III. KISGYERMEKKOR: a hetedik életév végéig tart. A növekedés üteme lassul, a testarányok jellegzetesen megváltoznak, mivel a fej növekedése elmarad a törzshöz és a végtagokhoz viszonyítva. Az anyagcsere mértéke, a légzés- és pulzusszám valamelyest csökken, de még mindig meghaladja a felnőttekét. Kialakul a tejfogazat, és a korszak végén megindul a fogváltás is. Az alvásigény napi 12 órára csökken. Az értelmi képességekben és az önfegyelemben is nagyon nagy változások történnek. Megfelelő környezetben rohamosan nő a kisgyermek szókincse, fejlődik emlékezete és gondolkodási készsége. Mindezt az is jelzi, hogy ebben az időszakban érik meg arra, hogy iskolába kerüljön, és megtanuljon írni, olvasni.
IV. KÖLYÖKKOR: a serdülés koráig tart, tehát lányoknál valamivel korábban fejeződik be, mint a fiúknál. A korszak közepétől ismét gyorsul a növekedés üteme, és ezzel együtt a fejlődő szervezet energiaigénye is. Az energiaszükséglet 30%-al meghaladja a felnőttekét, tehát nagyon fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű, főként fehérjékben és szénhidrátokban gazdag táplálék felvétele. A kölyökkort felfokozott mozgásigény jellemzi. Az alvással töltött órák száma átlagosan 10 órára csökken. Jelentős fejlődés történik a logikai gondolkodásban.
V. SERDÜLŐKROR – PUBERTÁSKOR: az ember életében a legviharosabb változásokat jellemző időszaka. A lányoknál 11–14 éves korban kezdődik. A hormonális szabályozás átalakulásának köszönhetően bekövetkezik a nemi érés, megkezdődik a másodlagos nemi jellegek kifejlődése, a nőies testalkat kialakulása. A hormonális termelés megindulásával különböző változások jelentkeznek:
- egyes testrészeken zsírpárnák jelentkeznek (nőies alak)
- a mellekben kifejlődnek a tejmirigyek
- a mellbimbók és környéke megnövekszik
- a szemérem és hónalj szőrzet megjelenik
- a hang mélyebbé válik
- a hüvely váladéka savas lesz
- a petefészkek működésével megjelenik az első menstruáció- MENARHA
Nemcsak a test változik szembetűnően, hanem a személyiség is. Gyökeresen megváltozik a gondolkodás, kialakul az igény az ok-okozati összefüggések feltárására. Fontos lépés a felnőtté válás felé, hogy nő a serdülők igénye a szabadságra és az önállóságra, erősödik az öntudatuk. Sokkal kritikusabban szemlélik környezetüket, kevésbé fogadják el szüleik és a felnőtt társadalom véleményét. Érzelmi életük gyakran kiegyensúlyozatlan, hangulatuk, kedélyállapotuk gyorsan változik. Szorosan kötődnek társaikhoz, és erős az igényük a velük való azonosulásra. Hajlamosak a szélsőséges magatartásra, a felnőttekkel való szembefordulásra. Éppen ezért ez a kor sok veszélyt is rejt magában, hiszen nem véletlen, hogy sokan a serdülőkorban szoknak rá a dohányzásra, próbálják ki a kábítószert.
VI. IFJÚKOR: a serdülőkor végétől a 20-25. életévig tart. Ekkor alakulnak ki a felnőttekre jellemző végleges testméretek, befejeződik a növekedés. Kialakul a felnőtt személyiség, amikor az ember nemcsak testileg, hanem lelkileg is alkalmassá válik a családalapításra, gyermeknevelésre.
IVARÉRETT KOR- GENERATÍV KOR:
Biológiai szempontból nézve ez a kor a legfontosabb a nő életében- a pubertás kortól a klimaktériumig tart, kb. 18-44 év. Az egészséges nő ekkor képes a megtermékenyülésre és a szülésre. A menstruációs ciklusok rendszeresek, a hormonális reguláció szabályos, a petefészek hormonjai normálisan termelődnek. |
VII. FELNŐTTKOR: a 60-65. életévig tart. Ebben az időszakban éri el az ember legnagyobb teljesítőképességét, mint fizikai, mint pedig szellemi téren. A hanyatlás a nőknél az 50. év körül, a változó korral kezdődik. A hormonális átalakulás változásokat is okoz.
KLIMAKTÉRIUM:
Átmeneti időszak a generatív időszak és az időskor között, kb. 45 évtől. A petefészek hormontermelése lecsökken, és ez által a nő termékenysége is lecsökken. Erre az időszakba jellemző a menstruációs ciklusok rendszertelensége, a vérzések mennyiségének változása. Az utolsó menstruációval végződik- MENOPAUZA, melyet két évre visszamenőleg tudunk megállapítani. |
VIII. IDŐSKOR- SZENIUM: A bőr ráncosodik, a csontok törékenyebbé válnak, az izmok tömege, és ezzel együtt a testi erő is csökken. A haj megőszül, romlik a látás és a hallás, csökken az ellenállóképesség a kórokozókkal szemben. A nemi hormonok hiányában a nemi szervek elsorvadnak, visszafejlődnek. A szellemi frissesség megőrzésében sokat segít, ha az idős ember aktív életet él, rendszeresen mozog, társaságba jár. A lelki állapot megnyugszik.