A koraszülés sajnos majdnem minden tízedik kisbabát és édesanyát érinti hazánkban. A koraszülött babák előfordulása ugyan megfelel az átlagnak, még mindig van hova fejlődni a tájékoztatás, a diagnosztizálás és a kezelés terén.
Koraszülöttnek neveznek minden olyan újszülöttet, aki a terhesség 24-37. hete között jön világra. Az életben maradási esélyek és a későbbi életminőség szempontjából fontosabb a terhesség kora (normál esetben ez 40 hét), mint a megszületett baba súlya.
|
Fontos tudni: Például egy 27. hétre 700 grammal született kora-baba jelentős „előnyben” van egy 24. hetes, 800 grammos babával szemben. A 24. hétre születettek egészséges életben maradási esélye 10-15%. |
A koraszülöttek (különösen a 28. hét előtt) már néhány órásan megtapasztalják a fájdalmat, a légzési nehézségeket, s nem kaphatják meg ugyanazt a törődést, szüleik simogatását, mint időre született társaik. Gyakran igényelnek lélegeztetést, az idegrendszer éretlensége és sérülékenysége miatt pedig a későbbiekben előfordulhatnak neurológiai eltérések, érzékszervi károsodások.
A kockázatok időben történő felismerése, a kismama, majd a baba megfelelő kezelése és ellátása jelentősen javíthatja a korababa életkilátásait.
Dacára a koraszülés területén elért óriási fejlődéseknek, hazánkban ezen a téren van még tennivaló, főleg a prevenció és a kezelés területén.
A koraszülés és az ehhez kapcsolódó téma igen kényes, nem beszélünk róla, miközben a korán szülő anyákat – még akkor is, ha önhibájukon kívül jött ideje korán a baba – mardossa az önvád, esetleg még le is tagadják, ami velük történt.
|
Fontos tudni: Létezik egy tévhit, miszerint a koraszülést az anya gondatlansága okozza, pedig az esetek többségében ez nem így van:
|
Sokan osztják a véleményt: a koraszülés sajnos bárkivel megtörténhet akkor is, ha mindenre odafigyelt és minden utasítást betartott a kismama.
