Számtalan filmben a szülés menete és szakaszai úgy vannak bemutatva, hogy elfolyik a magzatvíz, amivel egyidőben már a toló fájások is megkezdődnek, rohanás van a kórházba, ahol a következő jelenet a szülőágyon a szülőnő, aki nyom (vagyis a szülés szakaszai pár pillanat leforgása alatt megtörténnek – vajúdás nélkül), és már fel is sír a csecsemő.
A könyvek is egyszerű folyamatként említik a szülés menetét, vagyis a magzatvíz elfolyik, a méhszáj kitágul és eltűnik, a magzat pedig kibújik.
Ez így mind jól hangzik, viszont koránt sem ennyire egyértelmű és könnyű a folyamat, mivel sokkal hamarabb kezdődhet a vajúdás, és sokkal később is érhet véget, mint azt a leendő anyuka gondolná.
A kismamák többsége elrémül, amikor megtudja, hogy a szülés folyamata (főleg első szülőknél) akár 16-20 órát is felölelhet. Ez azonban az esetek többségében nem azt jelenti, hogy a folyamatos erőteljes fájások – vajúdás tart addig, hanem a szülés menetének, szakaszainak egész időtartama.
Fontos észben tartani, hogy a szülés menete mindenkinél más időintervallumot ölel fel, épp úgy, mint ahogyan egyik nő sem egyforma – mindenki egy külön egyéniség, így adott, hogy a terhesség és a szülés sem lehet egyforma minden hölgynél.
Ugyanakkor a várandós kismamának rendkívül lényeges felkészülnie, hogy a szülés menete természetes, komplikációmentes lesz. Ezzel, ha nem is 100 százalékban, de nagymértékben meg tudja könnyíteni szülését, segíteni tud saját magának a folyamatban, és babájának is a könnyebb világrajövetelben!
A szülés közeledtének jelei
Leszállt has:
Van olyan kismama, akinek a szülés előtt már 6 héttel lejjebb kerül a hasa, de van olyan is, akinek csak közvetlenül a szülés megindulása előtt történik ugyanez. Ilyenkor párosulhat fokozódó nyomás is a hát alsó tájékán, a medencénél és a gátnál, ugyanakkor könnyebbnek érezhető a teher, hiszen felszabadulnak a kismama belső szervei, így több helyük lesz ismét. Ami teljesen normális folyamat ebben az időszakban.
Jóslófájások:
Számos kismama nem is észleli az ún. Braxton-Hicks összehúzódásokat, melyek enyhe és rendszertelen méhtevékenységek által jelentkezhetnek már akár több héttel a szülés előtt – enyhén keményedő pocak vagy derék- és hátfájás formájában.
Így készül fel a test a szülésre. Az első jóslófájások észrevételekor még nem kell rohanni a kórházba, de érdemes értesíteni az orvost róla, hiszen ezzel már megkezdődhet a visszaszámlálás.
Nyákdugó távozása:
Azaz a kocsonyás-zselés állagú anyag, ami színében lehet áttetsző, de akár sárgás-fehéres színű, illetve barnás-rózsaszínes is, melyet a méhnyak termel. A terhesség alatt kellően megvastagszik – fontos feladatot lát el, hiszen ez zárja el a méhszájat illetve a méhet a külvilágtól, és így benne a magzatot is védi a fertőzésektől.
A nyákdugó távozásával a kismama teste jelzi, hogy közeleg a szülés. Ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy azonnal rohannod kell a kórházba, mert elképzelhető, hogy még napok vannak hátra a szülésig. Egyébként sokszor úgy távozik, hogy az anya észre sem veszi azt.
Felpuhult méhnyak:
A szülést megelőző hetekben igen fontos jel, amit a kismama ugyan nem érez, csak az orvos tudja észlelni, az a méhnyak felpuhulása, rövidülése illetve – a szülés előtt közvetlenül – eltűnése.
A szülés első jelei
Honnan lehet tudni, hogy ez már a vajúdási szakasz?
Akkor a legegyszerűbb a helyzet, ha méhösszehúzódások nélkül vagy alig észlelhető méhösszehúzódások mellett elfolyik a magzatvíz, mert ez egyértelműen a vajúdás, és így a szülés beindulásának jelei közé tartozik.
A szülések nagy része azonban nem a magzatvíz elfolyásával indul meg, hanem a méhösszehúzódások rendszereződésével, felerősödésével. Mivel a méhszáj tágulását a várandós nem tudja önmagán ellenőrizni, ezért a kórházba indulás megfelelő ideje a körülményektől függően változó:
- Először szülőknél: ha a méhösszehúzódások, legalább egy órán át rendszeresek, 8 percnél gyakoribbak, és a teljes hasra (méhre) kiterjednek, közepesen erős fájdalomérzettel (vagyis nem fájdalommentesek), akkor a vajúdás valószínűsíthetően megindult.
- Többször szülőknél: a méhösszehúzódások a vajúdás megindulásakor szintén rendszeresek, azonban nem feltétlenül járnak közepesen erős fájdalomérzettel. Második, harmadik, sokadik szülés esetén a méhszáj tágulása is gyorsabb, valamint kisebb fájdalomérzet észlelhető. Így többször szülőknél a vajúdás valószínűsíthető jele csak a rendszeres, szabályos időközönként jelentkező méhösszehúzódások, fájdalomérzettől függetlenül.
Amennyiben a méhösszehúzódásokkal együtt észlelhető kevés vérzés, ez szintén a szülés megindulásának jele, mivel a méhszáj tágulása a vajúdási szakaszban gyakran jár vérzéssel is, ugyanakkor fontos tudni, hogy ez mindig pecsételő, barnás vérzés, és sohasem lehet több egy menstruációs erősségű vérzésnél!
Általánosságban elmondható, hogy szülés esetén el kell indulni a kórházba, ha:
- élénkpiros vérzés figyelhető meg, azonnal indulni (oka lehet idő előtti méhlepény leválás, ami életveszélyes az anyára és gyermekére is)!
- amennyiben a fájások a fentiekben leírtak alapján észlelhetőek
- elfolyik a magzatvíz (a kismama még lezuhanyozhat, de 1,5 órától többet nem ajánlott otthon tölteni)
Mi a teendő, ha elfolyt a magzatvíz?
Mivel a magzatvíz fontos információt tartalmazhat, ezért a kismamának mindenképpen meg kell vizsgálnia:
- ha sárgás vagy zöldes színű, akkor kórokozó jelenlétére adhat okot, de előfordul, hogy a baba magzati székletet ürített. Ez oxigénhiányra is utalhat!
- ha átlátszó, enyhén rózsaszínes, akkor minden rendben van.
Azt viszont fontos tudni, hogy ekkor már nem védi a külvilágtól semmi a magzatot, így megnőhet a felszálló fertőzések kockázata. Ilyenkor jobb minél előbb lezuhanyozni (a kádba ülés nem ajánlott), célszerű akár felhívni az orvost, és ajánlatos mihamarabb kórházba menni!
Mik a fájások?
A fájások a méh összehúzódásai, melyek akaratunktól független izommunka hatására jönnek létre, ezzel nyitják a méhszájat. Ez azért lényeges, mert a méhszáj tágulása biztosítja a magzat koponyájának útját, így biztosítva a hüvelyen keresztüli születést. Emellett a medencealapi ízületek és porcok is húzódnak és nyúlnak. A keresztcsontra és a medencére is nagy erők hatnak. Ezekből tevődik össze tehát a fájdalom, ami egyre intenzívebben tapasztalható a szülés előrehaladtával, így a vajúdás szakasza a kitágulás miatt, ami általában akár 8-12 óráig is eltarthat, FÁJDALOMMAL JÁR.
A görcsök mutathatnak fokozódó erősséget, de előfordulhat, hogy már az elején is nagyon fájdalmasak lehetnek (ez természetesen egyéntől függő, hiszen minden ember más ingerküszöbbel rendelkezik). Ezzel egyidejűleg jelentkezhet tűszúrásszerű vagy körkörös hullámú fájdalomként is, ami a derék alsó részéből indul ki, és a hasat szinte övként szorítja körbe. A valódi szülési fájdalom gyakran átterjed az alhasról az egész méhre, a hátra és combokra is.
Gyakran felmerül az a kérdés, hogy a valódi fájás idején lehet-e még enni-inni?
A válasz igen! Kifejezetten lényeges a vajúdás kezdeti szakaszában a kismama megfelelő erőgyűjtése. Ma már az intézmények többsége sem képvisel merev álláspontot ezzel kapcsolatban, így egy kis szőlőcukor, csoki, keksz és elegendő folyadékpótlás mindenképpen nagy szerepet játszik ebben (az esetek nagy részében már ágyhoz kötötten sem kell lenni, a kismama sétálhat, mozoghat).
A szüléshez szükséges felkészülés fontos részét képezik a rendszeres kismama torna, amelyet már a várandósság 14. hetétől el lehet kezeni. A Kunyi Farkas Klaudia – szülésznő, kismama torna szakoktató által vezetett órákon, azon túl, hogy erősödnek a vajúdáshoz fontos izmok, és begyakorolhatóak a speciális légzéstechnikák, mentálisan is felkészülhetsz a NAGY NAPRA. A tanácsok és tapasztalatok minden óra szerves részét képezik.
Szülést könnyítő légzéstechnikák, amelyek begyakorlásával a kismama segítheti ezt a folyamatot.
A RÉSZLETEK MEGTEKINTÉSE a képre kattintva válik lehetővé:
A szülés szakaszai
1. Tágulási (DILATÁCIÓS) szakasz – vajúdás
A tágulási szakasz, vagyis ismertebb nevén a vajúdás kezdete jelzi a szülés beindulását. Az anyaméh egyre erősödő, ritmusos összehúzódásaival igyekszik a méhszáj tágulására és annak eltűnésére, hogy a magzat feje kiférjen rajta. Kezdetben a jóslófájásokhoz hasonló, enyhe és ritkán jelentkező, menstruációs görcsökre emlékeztető fájások jellemzik, de ekkor már megkezdődik a méhszáj tágulása.
A méhszáj először csak 1-2 centiméterre tágul, azután fokozatosan éri el a 6-8 cm-t, végül pedig a 9-10 cm-t. Ekkora már a méhnyak is teljes mértékben eltűnik, vagyis nem tapintható. A méhszáj megnyílása után a méh és a hüvely egy közös csővé alakul.
Általában az első 5 cm-es tágulás tart a legtovább, ennek értelmében a vajúdás jó része inkább várakozáson alapszik.
Fontos tudni: Ebben a szakaszban van lehetőség a fájdalomcsillapításra is, amit előzetes orvosi tanácskozás által lehet megbeszélni (például epidurális érzéstelenítés).
A kismamák többségénél ebben a szakaszban reped meg a magzatburok és folyik el a magzatvíz is, de ez nem feltétlenül kell így történjen. A magzatvíz a kitolási szakaszban is elfolyhat a magzat születése előtt, vagy akár közben is.
Ahogy a fájások egyre rendszeresebben jelentkeznek és kiszámíthatóvá válnak, úgy fokozódik a fájások erőssége is. Mint fizikailag, mint pszichikailag ez a legnehezebb rész a folyamatban a kismama számára, főleg, ha hosszúra nyúlik.
Fontos tudni:
A fájások alatt a kismamának nagyon lényeges túllélegeznie azokat, hiszen a kitolási szakaszig nem szabad nyomni a magzatot lefelé, még akkor sem, ha úgy érzi. Erre vannak kifejezetten szülést könnyítő légzéstechnikák, amelyek begyakorlásával a kismama segítheti ezt a folyamatot.
A fájások között szintén nagyon lényeges, hogy a leendő anyuka el tudjon lazulni – relaxálni, és erőt gyűjteni a következő fájásig, így megelőzhető a kismama gyors kimerülése és fáradtságérzete.
Ezek a könnyebb szülés kulcsfontosságú feladatai!
A méhösszehúzódások kezdetben 20-25 perces szünetekkel megszakítva, később már 1-3 percenként jelentkeznek. A fájások hossza és intenzitása egyre nagyobb lesz, ugyanis a kezdeti 15-20 másodperces szakaszokról kinyúlik 30-45 másodpercre.
A tágulási szakasz vége a legnehezebb, mert ilyenkor különösen fontos a fájások túllélegzése, vagyis nem szabad nyomni, akármennyire is arra van késztetése a kismamának. Ha a kismama odafigyel a légzésére, nagyban segítheti a folyamatot, hiszen ezekben a pillanatokban mindkettőjüknek sok oxigénre van szüksége.
2. Kitolási (EXPULZIÓS) szakasz – baba születése:
Ebben a szakaszban a fájások már olyannyira erőteljesek, hogy sok kismama számára megszűnik a külvilág. A méhszáj teljesen kitágul, eltűnik, a magzat pedig erőteljes nyomással igyekszik kifelé. A kitolási szakasz első szülőknél átlagosan 30 percig tart, de aki már szült korábban, annál még fél óra sem kell. Ekkor tolási kényszert érez a szülőnő, és mivel a magzat koponyája a szülőcsatorna ezen szakaszán nyomást gyakorol a végbélre, ezért székelési inger is jelentkezik.
A méh összehúzódásához a szülőnő által kifejtett hasprés is hozzáadódik, és az így létrejött tolófájás hatására megkezdődik a magzat kitolódása a szülőcsatornán.
Fontos figyelni a légzésre, a nyomásra és persze arra is, hogy mikor nem szabad még nyomni, ami talán AZ EGYIK LEGNEHEZEBB FELADAT.
Körülbelül 60-90 másodperc telik el a tolófájások között. Egy fájás alatt általában 2-3 hosszú nyomásra van alkalom. A helyes légzéstechnika és a megfelelő hasprés nagy segítséget jelent a csecsemő megszületésében: a fájások kezdetén mély levegőt kell venni, és a levegőt benntartva szemet-szájat becsukva, lefelé, a fenék irányába kell nyomni, teljes erőből. Ezt követően levegőcsere, amit háromlépéses kifújás előz meg, és így újra.
Két fájás között nagyon lényeges a pihenés, a szülő nőnek erőt kell gyűjtenie!
Kutatások szerint a szülés kb. 50 km futással felérő izomtevékenységnek és fizikai aktivitásnak felel meg. Ez óriási feladat!
Amikor a magzat feje búbja már látszik, a szülésznő mérlegeli a gátmetszés lehetőségét, innentől néhány nyomás és a magzat megszületik.
Fontos tudni: A legtöbb kórházban már nem vágnak minden áron gátat, csak ha a szülésznő úgy látja jónak, hogy nem elkerülhető. Sok kismama idegenkedik ennek tudatától és fél a fájdalomtól, azonban a legtöbben meg sem érzik a tolófájások elsöprő erősségétől.
A gátmetszés egy biztonságos módszer, ami megkönnyíti a magzat kibújását, és a későbbiek folyamán gyorsabban gyógyul, mintha a gát esetleg ellenőrizetlen irányban és mélységben magától repedne.
A gát hátrafelé irányuló összehúzódásának hatására a magzat elől fekvő része kigördül, majd a következő nyomásnál ezt követik a vállak, a törzs majd a lábak kibukkanása, vagyis teljesen megszületik az újszülött, és a légutak megtisztítása után az anyuka hasára-mellkasára helyezik.
Amint a köldökzsinór elvágása megtörténik, az újszülöttet ellátják (kissé megtisztítják az esetleges vértől, magzatmáztól, lemérik), majd bepólyázzák.
Ez a szakasz a baba megszületésével ér véget.
3. Lepényi (PLACENTÁRIS) szakasz – méhlepény távozása
A baba születése után általában 5-10 perccel a méhlepény is megszületik kevés vérzéssel kísérve, ami, miután levált a méh faláról, általában gond nélkül, egy nyomással kicsusszan, szinte alig érezhető módon.
Ha ez nem következik be a magzat megszületését követő egy órában, akkor mesterséges leválasztásra van szükség (a méhüregben bent maradó lepény akadályozhatja a méhizomzat összehúzódását, és nagy mennyiségű vérzést, akár szepszist is okozhat)
Ezután, ha a méhlepény egészben távozott, akkor az orvos összevarrja a gátsebet, illetve a hüvelyfal sérüléseit, ha van ilyen, és ellenőrzi a méhet. Mivel a beavatkozás helyi érzéstelenítéssel történik, így szinte fájdalmatlan, inkább kellemetlen érzés.
Néhány méhösszehúzódás és némi fájdalom kíséri ezt a szakaszt, mivel a méh elkezd visszatérni eredeti állapotába.
Végül a babát mellre helyezik, hogy próbálkozhasson az első szopizással.
4. Lepény utáni (POSTPLACENTÁRIS) szakasz – megfigyelés
A szülés utolsó szakasza, vagyis a megfigyelés fázisa, amit korai gyermekágyas szakasznak is neveznek, a méhlepény megszületését követően kezdődik. Mivel a leggyakrabban ilyenkor fordulhatnak elő az anyánál is, az újszülöttnél is különböző nem várt szövődmények, amelyek gyors beavatkozást igényelhetnek, ezért nagyon lényeges a megfigyelés, ami szövődménymentes szülés esetén általában két óra.
A lepény utáni szakasz elején megtörténik az anya szülés utáni vizsgálata (vérnyomásmérés, testhőmérséklet, vérzés mennyisége, méh kontraháltsága), valamint az esetleges sérülések, gátmetszés ellátása is.
A lepényi vagy az azutáni szakasz alatt megtörténik az újszülött elsődleges vizsgálata és ellátása is (Apgar teszt).
Amennyiben minden rendben van az anyával és gyermekével, ez alatt az időszak alatt folyamatosan együtt vannak.
Tehát a vizsgálatok után az újszülöttet az anya mellére visszahelyezik, támogatandó a korai szoptatást és a bőr-bőr kontaktust.
Az első szoptatás az első közös élmény, ami maradandó marad az édesanya és a baba számára egyaránt.
Ezzel a szakasszal véget ér a szülés menete, és megkezdődik a negyedik trimeszternek is nevezett gyermekágy időszaka. Ami különleges az az, hogy egy új közös élet veszi kezdetét, rengeteg kalanddal és kihívással.
Szerkesztők:
dr. Szabó Elvira (szülész-nőgyógyász szakorvos)
Kunyi Farkas Klaudia (szülészeti-nőgyógyászati nővér)
